Magamról
Az alkotás minden mozzanatát szeretem az ötlettől a kész műig.
Szabad időmben a grafikai műhelyben rézkarcolok, ismerkedem a hagyományos eljárásokkal. Sokszor könyékig koszosan kerülök haza, de boldogan. A rézkarcolás kényes folyamat, sok a hibalehetőség. Megtanítja az embert az odafigyelésre.
Szokták kérdezgetni mi kell a rézkarcoláshoz.
Viccesen azt szoktam mondani:
"Türelem, alázat."
Egyik legnagyobb grafikus, akit mélységesen tisztelek Hokuszai. Hetven éves pályafutása során 40 000 körüli rajzot, metszetet és festményt készített, ennek ellenére szinte nyomorban élt. Hetvenöt évesen a Fudzsi hegy száz látképe c. könyvének előszavában így ír önmagáról:
"Hatesztendős korom óta megszállottan rajzolom a dolgok formáit. Mire betöltöttem az ötvenet, nagyszámú képet alkottam, de amíg hetven nem lettem, semmi érdemlegeset sem hoztam létre. Hetvenéves fejjel végre kezdtem megérteni az állatok, madarak, fák, füvek, halak és rovarok igazi természetét. Mire elérem a nyolcvanat, előrehaladok valamicskét, kilencvennél eljutok a dolgok mély értelméig, száznál már csodálatos lesz a munkám, száztíznél pedig minden pont és vonal életre kel."